Szeretnél kiszabadulni a nagyváros nyüzsgő forgatagából?
Fontos számodra az egészséged lelki erőnléted helyre állítása?
Szívesen eltöltődnél energiával?
Szeretnél egy nyugodt környezetben kirándulni?
Megismernéd kis hazánk alföldi városkáját és környékét?
Megoldást akarsz találni magánéleteddel, munkáddal kapcsolatos gátló blokkokra?
TUDTAD?
A lélek segélykiáltása a fájdalom és a betegség?
De ennek nem kell feltétlen így lennie!
Pihenj! Töltődj fel! Gyógyulj!
Ha pihenés mellett te is fontosnak tartod az egészséged megőrzését (testi,lelki), akkor az alábbi komplex egészség csomaggal állok rendelkezésedre.
Az ár 260 000 helyett 110 000 forint/ fő
Felhasználható: 2019 07.01-2019.10.30-ig
(péntektől szerdáig terjedő turnusokban)
A szállás tartalma:
- 6 nap/ 5 éjszaka szállás (családi háznál Kertkapcsolatos két személyes apartman Kiskunfélegyházán),
- bőséges reggeli,
- korlátlan kávé és tea fogyasztás (gyógytea is),
- egy alkalmas fürdő belépő a helyi gyógyfürdőbe és uszodába,
- kábel tv, wifi
- parkolás zárt udvarban
- vonattal érkezés esetén fogadás a pályaudvaron
Egészség csomagot tartalma:
- 4 alkalmas gyógymasszázs (40 perc/ alkalom) 8.000Ft/ alkalom,
- 2 alkalmas speciális nyak-váll kimozgatás 12.000 Ft/alkalom,
- 10 alkalmas mágneses impulser matrac kezelés 3.000/alkalom,
- 2 x1 óra Theta healing terápia 18.000 Ft/alkalom,
- 2x1 óra Acces Bars terápia 18.000Ft/alkalom,
- 5 alkalom hajdúszoboszlói iszappakolás 4.000 Ft/alkalom,
- 5 alkalom csoda csi kung foglalkozás 2.000 Ft/alkalom,
A kezelések pontos menetéről tájékozódhatsz a www.pbcenter.hu weboldalon.
A kupon megvásárlását követően kérem mielőbb egyeztessen időpontot, hogy az Önnek megfelelő időintervallumot tudjuk ajánlani a szabad helyek függvényében. Amennyiben egy személyben szeretné igénybe venni a szállást 50% felárral ez is lehetséges.
A kupon megvásárlása után 3 napon belül vegye fel velünk a kapcsolatot időpont egyeztetés céljából (a kedvezményt csak így tudjuk biztosítani a kupon nem jogosít fel időpont foglalásra). Továbbá a kupon megvásárlása előtt ajánlott érdeklődni a szabad időpontokról. Az időpont foglalás további 40.000 Ft átutalás után kerül visszaigazolásra. A fennmaradó összeg a wellness megkezdése előtt egy héttel kerül átutalásra, illetve egy összegben is kifizethető.
A lemondást a wellness megkezdése előtt 21nappal a kupon összegén felül befizetett 40.000 Ft előlegből 30.000 Ft ellenében megteheti. Ha 21 napon belül lemondásra kerül a wellness csomag, akkor nem áll módunkban visszatéríteni a befizetett összeget.
Érdeklődni telefonon +36 30/584-83-37 (7-21 óra között) vagy email-ben Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
Az ár nem tartalmazza az idegen forgalmi adót.
Kiskunfélegyháza történelme:
Kiskunfélegyháza városa Bács-Kiskun megyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja. A lakónépesség szerint a megye harmadik legnagyobb települése. Nevezik Petőfi és Móra városának is
A honfoglalás korából szórványemlékek vannak. Egy 1970-es ásatás (H. Tóth Elvira vezette) során előkerült tarsolylemezviselője részt vett a 924-es kalandozásban.
István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templomhalom rejt. 2008 nyara óta ásatások folynak a területen. A rengeteg tárgyi emlék és a régi temetkezési hely részletei mellett előtűnt a templom déli falának nyomvonala is. A feltárások befejezését követően egy emlékpark kialakítását tervezik.[4]
A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.
Az Anjou-kor a kunok feudalizálódásának időszaka. A folyamat Zsigmond uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Azt azonban nem tudni, hogy mezőváros volt-e, és mikor vált a 17. századi Kiskunság részévé. (Kiskunság megnevezés a 16. század előtt nem létezett.) A Templomhalomból szegényes Anjou- és Zsigmond-kori leletanyag került elő (Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója vezette az ásatást). Érdekesség, hogy kun lakosságra valló temetkezési forma nem került elő.
A török a mohácsi csata után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette, Kemálpasazáde feljegyzése szerint 1526. szeptember 27-én. A feljegyzés szerint „Feleghasz”, „Kamika”, „Perlek”, „Kecskeme”, „Peszir” városok fegyverrel próbáltak ellenállni. A terület elnéptelenedett.
1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefoglaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrendideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.
Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött. A telepítési felhívás 1743-ban történt, Podharadszki György, a Jászkun kerület kinevezett adminisztrátora bocsátotta ki. Fennmaradt a jászfényszarusi telepesek levele.
A Sarlós Boldogasszony „Ótemplom”
1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100 Ft, Ferencszállás pusztáért 7000 Ft, a fél Galambos pusztáért 5000 Ft, a fél Kisszállás pusztáért 2750 Ft, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 Ft, összesen 28 850 Ft. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban 5000 forintért Galambos puszta másik felét. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.
1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, aminek a köveit a régi Félegyháza török által pusztított temploma köveiből építettek.
Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjjártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).
A 19. században a polgárság újszerű igényeit jelzik a középületek: az első, klasszicista városháza, amit az új építésekor lebontottak, a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánszSzent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, az eklektikus Kalmár-kápolna, ami alapítványi templomként épült.[5] A századvégen a műpártolás is jelentős volt, a Kalmár család magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig akár Párizsba is elutazhattak, így Holló László. A századfordulón épült fel az új városházaszecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.
Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya; a városból indul Szentesre a 451-es főút.
A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szegedvasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakitelken át Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő[1], a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.Lakiteleki Árpádkori ásatások.
Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 km-re található, amely azautópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.
A város híres látványosságai:
- múzeum: ezen belül a Börtön múzeum, Szélmalom, városi stand és gyógyfürdő,
- Kálvária székely kapuval,
- templomok, kápolna,
- félegyházi Platán sor a fő utcán,
- Petőfi és Móra háza,
- környékben érdemes ellátogatni a Tőserdőbe, a Holt-Tisza kanyarulatához,
- Barangolni az oxigén dús tőserdei levegőn, amely különleges energiával rendelkezik. Majd innen ellátogatni Tiszaalpárra az Árpád kori ásatásokhoz,
- Kerekdombi gyógyfürdő,
- Ópusztaszer: Világhírű Feszti-körkép és a hozzá tartozó több hektáros park és kiállítások megtekintése,
- Kiskunmajsa Gyógy-és élményfürdő,
- Kecskemét: Vadaspark,
- Szarvasi Arborétum,
- időszakos programoktól függően Bugac, Kunszállás.